GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések - JOGI kérdések

JOGI kérdések

1. Kérdés
Tisztelt Alapítvány!
Egy általános iskolai alapítványnak vagyok az elnöke és ott is tanítok. Nemrégiben arra az elhatározásra jutottunk, hogy közhasznúvá kellene tenni az alapítványt. El is készítettük a módosított alapító okiratot és alá akartuk íratni az alapítókkal. Sajnos annak idején 11 személy, többségében szülők hozták létre az alapítványt. Az egyik alapítót, aki idő közben elköltözött a családjával együtt a faluból nem találjuk. Azt mondták a bíróságon, hogy addig be se adjuk a papírokat, amíg minden alapító alá nem írja. Most mit csináljunk, hogyan tudjuk módosítani az alapító okiratot?
Várom segítségüket!
Először is helyesen mondták, hogy addig amíg minden alapító alá nem írja az alapító okiratot nem adják be azt a bíróságnak. Ha egy alapítványnak több alapítója van, akkor az alapítók egy speciális személyegyesülést alkotnak. Dönteni az alapítvány ügyeiről, így az alapító okirat módosításáról is csak a egyhangúan tudnak. Ha bárki közülük nem ért egyet a módosítással és nem írja alá a papírokat, akkor nem tudják véghezvinni a módosítást.
Javaslom, hogy valahogyan kerítsék elő az eltűnt alapítót. Más esélyük ugyanis sajnos nincs.

2.kérdés
Mi Magyarországon a kritériuma annak, hogy egy szervezet ifjúsági szervezet lehessen -- azaz sem jogszabályi, rendeleti stb. nyomot erre nem találtam, sem valamiféle ráutaló információt.
Mivel szervezetünk egy nemzetközi hálózat tagja lesz, csak azt tudom, amit erről az ő alapszabályuk mond, de szeretném minél kevésbé behatárolni a saját alapszabályunkat, ezért nem szeretnénk azt teljes egészében átvenni (erre a nemzetközi szervezet nem is kötelez minket).
A kérdés tehát: mi határozza meg egy szervezet "ifjúsági" voltát?
Attól lesz a szervezetetek ifjúsági szervezet, hogy annak mondja magát és ennek megfelelően szövegezi meg az alapszabályában a céljait, tevékenységeit. Arra is lehetőség van, hogy a nevetekben szerepeltessétek az ifjúságra vonatkozó jelzőt.

3. kérdés
Milyen szempontot kell figyelembe venni az alapítók helyes kiválasztásánál egyesület alakításánál?
Egyesületnél kell minimum 10 jól kipróbált alapító (könnyen, gyorsan elérhető, nem okoskodik, segítőkész, magyarul: jó barát). Javasolt a minimális létszámmal alapítani a szervezetet, mivel így biztosan egyszerű lesz a feltétlenül megérkező hiánypótlást teljesíteni. Ha már ezen túl vagyunk, akkor majd belép mindenki akire számítunk.

4. kérdés
A szövetség alapításának feltétele
A szövetség olyan egyesület, amelyet egyesületek hoznak létre egyesületek-egyesülete. A szövetségnél tehát kell két már nyilvántartásba vett egyesület az alakuláshoz.

5. kérdés
Az alapítvány alapítói vagyonával kapcsolatos alapításkori adminisztráció
Alapítványoknál az alapításkor banki letéti számlára kell helyezni az alapító vagyont. E nélkül a bíróság nem veszi nyilvántartásba. A betett pénzről a pénzintézet igazolást ad, amelyet a csatolni kell a kérelemhez. Fontos, hogy lehetőleg maga az alapító helyezze el az induló pénzbeli vagyont. Ha más teszi ezt meg helyette, akkor időnként, néhány bírónál ez gondot jelenthet.

Az alapítvány alapítójának kiválasztása
Az alapítvány alapítóját kellő körültekintéssel kell felkérni, hiszen a későbbiekben az esetlegesen szükséges változásokhoz az ő aláírása szükséges, jó ha mindig megtaláljuk majd. Tipikus, hogy amikor több alapító alapított alapítványt és a későbbi változásoknál közülük egy-egy nem megtalálható, vagy valamiért nem írja alá a szükséges papírokat. Ilyenkor az alapítvány megbénul. Így kerüljük, hogy több alapító legyen, mivel csak egybehangzóan tudnak bármit is tenni az alapítvánnyal.

Az alapítvány alapítója, mint képviselő
Ha az alapító az alapítvány képviselője, akkor az alapítványt nem veszi nyilvántartásba a bíróság. Tagja lehet a kuratóriumnak, de jogot nem gyakorolhat kizárólagosan, pl. aláírás a bankszámlánál.

Bejelentési kötelezettségek az alakulás után
A jogerős végzés után az első út az APEH-hez vezethet a mágikus adószám megszerzése miatt. Az adószámot csak abban az esetben kötelező kérni, ha adókötelezettségünk keletkezik, közvetlenül, vagy közvetetten. Adószám hiányában nem keres bennünket az APEH, nem kell könyvelést vezetni és nem kell adóbevallást tenni. Sajnos a különböző pályázatoknál szerepeltetni kell az adószámot, így praktikus okokból szokás kérni adószámot.
A társadalombiztosításhoz csak akkor kell menni, ha valami dolgunk lesz vele, pl alkalmazottat foglalkoztat a szervezet. Ők akkor adnak majd egy másik számot.

A tevékenység dokumentálása
A működés során a testületi szervek működését, a megvalósított programokat minden alkalommal dokumentálni kell írásban. Ezeket a dokumentumokat jól tegyük el, mert az ügyészség a törvényességi ellenőrzése során kérni fogja őket.

Kérdés:
- Egyesület esetében a feladatvállaló nyilatkozatot kiknek kell aláírnia?
Válasz:
-A nyilatkozatot a vezető tisztségviselőknek kell aláírni. A z egyesületi tagoknak ilyen kötelezettségük nincs.

Kérdés:
- Alapítvány, egyesület milyen módon foglalkoztathat,
Válasz.
- Az általános szabályok az irányadók, ezeket a szabályokat a Munka törvénykönyve szabályozza. A foglalkoztatás létesítése előtt azonban tanácsos könyvelővel egyeztetni.

Kérdés:
- Alapítványunk már sok éve működik, de az alapító okiratot nem változtattuk meg. Meg kellett volna?
Válasz:
- Természetesen nem törvényszerű, hogy meg kell változtatni. (Sőt ezt, csak a döntéshozó teheti meg).Véleményem szerint azonban nem árt, ha felülvizsgálják és az esetleges módosításokat eszközölik.
Ebben az esetben viszont a nyilvántartást veszető bíróság felé be kell jelenteni.

Kérdés:
- Alapítványunk alapítója súlyos beteg. Alapítói jogait ne tudja gyakorolni, viszont szeretnénk pályázni, de nélküle nem tudunk.
Válasz:
- Az alapító megalapítja az alapítványt, „bele teszi” az induló vagyont. Ezen túl a későbbiekben, normál esetben csak az alapító okirat esetleges módosításakor van szerepe az alapítónak. Amennyiben rendelkeztek az alapító okiratban erről akkor az ott lefektetett szabályok érvényesülnek. Természetesen konkrét választ csak az alapító okirat ismeretében tudok adni.
A kuratórium az alapítvány ügydöntő, ügyintéző és képviseleti szerve. A kuratórium jár el a célok megvalósításával és a vagyon felhasználásával kapcsolatosan.

Kérdés:
- Egyesületünknek sok tagja van, de nem mindenki vesz részt a munkánkban.
Válasz:
- Alapszabályukban rendelkezni kell a tagok jogairól és kötelezettségeiről ( ezt a jogszabályi háttér is megteszi), arról viszont, hogy az egyesület rendes tagjain ívül a pártoló tagokat, támogató tagokat milyen jogok, kötelezettségek illetik meg szintén itt kell rendelkezni. Csak az itt rögzített kötelezettségek kérhetők számon.

Kérdés:
- Sokat hallottam már az etikai kódexről. Mi ez tulajdon képen?
Válasz:
- Ez egy olyan normagyűjtemény, melynek megalkotását a szervezet kezdeményezheti. Szabályozható benne olyan követendő magatartási norma is, amit a törvény nem tesz kötelezővé; természetesen nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az etikai kódex a tagok számára nyújt iránymutatást. ( Általában ebben szokták szabályozni a kommunikációs tevékenységet, a marketing munkát, az egységes megjelenést, stb)